Napok óta csak a férfin járt az esze. Annyira vonzotta a tekintete, hogy nem tudta levenni róla a szemét. Pedig csak egy fotó volt. De az a szempár, annyira megfogta... Nem engedte el.
Két év után a barátnője vette rá, hogy regisztráljon egy társkeresőre. Egy rossz kapcsolat után ennyi ideig tartott, míg felocsudott abból, hogy tovább kellene lépnie. Kinek kellene 2 gyerekkel, 40 évesen?! - gondolta magában. De Móni meggyőzte, hátha találsz valakit.-mondta. A munkahelyen a kolléganők is biztatták. Legfeljebb szexelsz egy jót! - bátorították a csajok. Néhányukkal már-már baráti a viszonya, megosztotta bánatát, gondját velük. Lányaimnak hívta őket-1-1 tényleg lehetett volna az akár.
Most meg lesi a telefont, a férfi üzenetére várva. Nézi-nézi a készüléket, de hiába. Vajon mit csinálhat most? Mit várt? Miért is kellene neki beszámolnia róla, hogy éppen mivel foglalkozik? Hiszen idegenek még egymásnak. Néhány üzenet, és egy éjszakába nyúló beszélgetés. Az a hang... Több órán át beszélgettek, mintha évek óta ismernék egymást. Meg is lepődött magán, hogy egy idegennel így el tudjon társalogni. Törölte is magát a társkeresőről, úgy gondolta, így tisztességes, csak egy férfira szeretett volna koncentrálni. Még abban az időben volt tini, amikor még divat volt az udvarlás, a séta, a mozi az étterem, egy-egy rockkoncert. Nem is a szex rögtön, az csak 1-2 hónap múlva, amikor már valami jóleső érzelem is társult a partnerhez. Nem szándékosan várakoztatta meg a fiúkat, akkoriban ez így ment. Megbeszélték a barátnőkkel, osztálytársakkal egymás között a fiúügyeket. És véletlen sem volt két férfi egyszerre az életében. Egyébként sem volt férfifaló,mindössze négy férfival volt kapcsolata, mind tartós, több éven át tartó. Ez az online társkeresés teljesen új volt neki. Csipogott folyamatosan a telefon, jöttek az üzenetek. Egy nap sem telt el, rájött mit akar minden férfi. A legtöbben olyan helyesírással, hogy a 3.osztályos kisfiának több fogalma van a nyelvtanról. Egy-két mondat után már arra terelődött a beszélgetés fonala. Mindenki rögtön szexelni akarna. Neki ez nem menne. Érzelmek nélkül, bármiféle ismerkedés nélkül? Hol élünk? Így elment volna az élet mellette?
Most meg néma a telefon. Hiába nézi. Hogy pont most kellett szabadságra mennie! A munkahelyén legalább lefoglalná magát. Meg a csajok is ott vannak. Biztatnák, biztos mondanák: Hívd fel Lili, mit veszíthetsz? Az is megfordult a fejében, hogy esetleg valami baja van a férfinek, ezért nem jelentkezik. De elhessegte magától a gondolatot. Majd holnap.
Reggel hat órakor ébredt. Olyan migrén gyötörte, hogy alíg bírt kikászálódni az ágyból. Meg kellett kapaszkodnia az ajtóban, hogy ne essen el. Az utóbbi időben havonta egyszer-kétszer rátört ez a roham, és volt olyan, hogy hat napig nem engedte el a szorítás a fejét. Össze kell szednie magát, ma van a randi, amit napok óta megbeszéltek. Belökte magát a zuhany alá, kapaszkodott a csempébe, és folyatta magára a hideg vizet. Kikecmergett a kádból, megtörölközött, és bekapott két kekszet. Muszáj a gyógyszerét bevennie, mert az ajtón sem tud majd kimenni. Felkeltette a gyerekeket, reggelit csinált, és várta, hogy megérkezzen az exe, hogy elvigye a srácokat. Előző nap nagyon összevesztek, Lili elmondta a férfinak, hogy randira készül, az meg teljesen kifordult magából, pedig már két éve külön voltak. A gyerekek elmentek, így már nyugodtan tudott készülődni. A ruháját előző nap már kikészítette, a sminkjével viszont elég sokat babrált, de elégedett volt a végeredménnyel. Felvette a napszemüvegét, és kilépett az ajtón. A forró nyári nap szinte a csontjáig hatolt, de elindult. Alig várta, hogy a megállóba érjen, le kellett ülnie. Nem mondhatja le a randit, erre várt már mióta. Nem tudta, hogyan ért oda a pályaudvarra, de ott volt.
Megállt a vonat az állomáson. Lilit olyan félelem vette hatalmába, hogy majdnem elájult. Érezte, hogy izzik az arca, hevesebben vert a szíve. Nem tudta, hogy mi az a pánikroham, de úgy érezte ez az. Végre leszállt a férfi. Hosszú haja lebegett a szélben, olyan volt, mintha álmodná az egészet. És Laci közeledett. Lili idétlenül mosolygott, és a haját babrálta. Szóhoz sem jutott, még egy köszönés sem tudott kinyögni, amikor odalépett hozzá. Két ügyetlen puszit adtak egymásnak és elindultak az aluljáróban. Lilinek nagyon tetszett a férfi, hiába a hosszú haj, egy szép mosoly levette rögtön a lábáról. Egymás mellett mentek, és csevegtek, nem fogták meg a másik kezét. Az lett volna a terv, hogy elmennek egy étterembe, de a migrén keresztülhúzta a számítását. Útközben is bevett mégegy gyógyszert, mert már az ájulás kerülgette, megbeszélte a férfival, hogy inkább hazamennek Lilihez, és ott beszélgetnek. Hülyén érezte magát, de olyan rosszul lett, hogy alig várta, hogy hazaérjenek. Otthon kedélyesen elbeszélgettek, úgy érezte, a férfi is jól érezte magát, nem volt frusztrált, és nem volt zavarban. Nagyon gyorsan elrepült az idő, sajnos már indulni kellett a vonathoz, a visszaút kicsit csendesebben is telt, nem nevetgéltek, nem cseverésztek annyit. A pályaudvaron a férfi félig szájon csókolta, és amilyen gyorsan jött, el is tűnt a vonatban. Hazaindult ő is. Vegyes érzelmekkel gondolt a kicsit félresikerült randira, sajnos ez volt a legtöbb, amit ki tudott hozni a mai napból.
Két órával később ráírt a férfire, hogy jól érzte magát vele, reméli lesz folytatás, és elnézést kért a migrén miatt. Válasz az üzenetére nem érkezett, még másnap sem. Hát ennyi volt, ilyen rossz lett volna a találkozás? Lili tudta magáról, hogy nem egy modell alkat, van rajta felesleg, de ezt sosem titkolta a férfi elől, hisz az is látta a képeit. Túl sokat beszélt volna? Valóban ez egy sarkalatos pont lehet, de próbált sokat kérdezni, és mindig figyelt a férfi válaszaira, reakcióira. Lehet, hogy mégsem tetszettem neki-gondolta magában. De akkor miért nem írja meg ezt? Nem lenne sértődés, megbeszélték már a randi előtt, hogy maximum barátság lesz az egészből. Ez, hogy valaki válaszra sem méltatja teljesen kiborította Lilit. Az elmúlt hetekben történt irogatások, éjszakába nyúló beszélgetések után más reakciót várt a férfitől. Egyenesebb jellemnek gondolta. Talán ő is hibás, túlságosan sokat elárult magáról, de őt erre nevelték, legyen őszinte, ne hazudjon, hiszen előbb-utóbb úgyis kiderül az igazság.
A férfi két nap múlva jelentkezett. Elmondása szerint a vonaton ráírt a volt barátnője. Hogy miért pont akkor, és miért pont ott, nem tudta elmondani. Érdekes, és véletlen egybeesés. Lili válaszolt a férfi üzenetére, de lelkében az elmúlt két napban már elengedte őt.