• 1

Üdvözöljük a Tehetségesek.hu-n!

Küldje be saját verseit, novelláit a honlapra a bekuldes kukac tehetsegesek.hu e-mail címre. A beküldési lehetőség mellett lájkolhatja mások szerzeményeit, illetve hozzá is szólhat a versekhez, novellákhoz. Csak azok a szerzemények kerülhetnek fel a honlapra, amiket szakmai bizottságunk is jóváhagyott. A beküldés és az oldalra felkerülés között akár több hét is eltelhet.

Kiemelt versek

Kinyilatkoztatás

Írta: Hollósy-Tóth Klára

 

Vagyok a kezdet, s vagyok a vég,

a létet őrző búzaszem,

vagyok az orom, a szakadék,

Létezem, ha hiszed, ha nem.

 

Vagyok a pont, vagyok a vessző,

Hol vagyok? Benned rejtezem,

a téged óvó, sose feddő

Remény vagyok, fény, rejtelem.

 

Vagyok a minden és a semmi,

maga a szabály, fegyelem,

vagyok csak alig leheletnyi,

mégis a törvény, s kegyelem.

 

A sejthető, de láthatatlan,

ha kellek, ott vagyok veled,

semmit adok és mindent adtam,

mikor megteremtettelek.

"Képzeleted az egyetlen megváltó hatalom"

Írta: Krizsán Kornél

 

Emberi lény, LÉGY MOST JELEN itt álmomban, ahol vár
rád a világosság, s tudatosság képlete immár.
Én és Más megrögzött nézeted erre cseréld le:
Én és Én, értsd hát ezt: Én Vagyok Ő s Te megélve.

Északi fény, ragyogó havazás a hegyekben, a tónál
hárfa zenét muzsikál neked ő, aki ott ül a lónál.
Hirtelen elszállnak, berepülnek az éjjeli ködbe,
s máris a nyár melegét érzed, süt a nap, le a Földre.

Mit láttál te nem érted, e szép álom tovatűnt már.
Állandó hited az volt, itt e valódi világ vár.
Majd rájössz, hogy mind a te pompás képzeted estje.
Kelmed volt hát ó az a ló és embere benne.

Gondolj erre, ha más valakit látsz, lásd magadat, s valld:
ő úgyszintén én vagyok, ős tudatunk ugyanaz ma.
Minden egyén, sőt minden lény és állat egyenlő.
Ők is mind te vagy, egy fő, mind én, én a teremtő.

Álmom játszom a Földön, díszlete messzire ér el.
Képzelet által tudsz alkotni te azt, amit érzel.
Hidd el, képzeleted megváltó agyhatalommal,
és nagy erővel vértez fel, lásd még: Neville Goddard.

Ars poetica

Istenemnek legyen hála,
Aki hallja, aki látja,
Üvölteném a világba,
Márciusi éjszakába.

Egyedül vagyok Istenem,
Előtted állok meztelen,
Szégyellem minden bűnömet,
Bűnöm bőrömön sütöget.

Vétkem mardossa lelkemet,
Iszom keserű serleget,
Szívem tőle belém szorul,
Gúnyol és átkoz álnokul.

Egy bűnöm ezen világon,
Egy bűnöm ezer szilánkon,
Egy bűnöm, csak egyetlen egy,
Hogy nem érdemelnélek meg.

Nem minden arany, mi fénylik,
Gyújtom hát, lángoljon égig,
Létra kell nekem a mennybe
S egy angyal, ki vezessen be!

Nem mindegyik arany fényes,
Gyújtom hát, lángoljon édes,
Helyettem tűzoszlop álljon,
Útjelzőként a világon.