kezek

egyszerűen

egymásba fonódva

Veszprémkülsőtöl -

Budapestig

Nem láttam csak ezt az

egymásba mosódást ezt a

biztonságot végtelen óta

kezek igéző jelbeszédét

Virágbilincsek tíz eleven

vércsepp

a férfitenyérben tíz szál rózsa

jajongás ne hagyj el engem

Nézem ahogy karolják egymást

az újjak egyetemes emberöltők

kapcsolódnak így

micsoda homológ-sor

ahogy készülődik a kétszer-tíz-újj

őrizve -érezve egymást kapcsolódik

lüktetés vérpályák rohanása

legombolyított Ariadné-fonál

újjak egymásbahorgolt pikócsillagok

Ennyi a tájból kezek virágoskertje fűzér

széttéphetetlen láncszemek

ágak szerelem láncszemei

Példa hogy mindenkinek így

Ilyen elengedhetetlen bizalommal

kellene kapcsolódni a társak ujjaiba

ember az emberrengetegben

földrészek az évek gyorsvonatán

karolnák egymást kő-erősen

keresztülnyúlva óceánon

karolnák kesztyűtlen egymást az újjak

Kezek a hosszú úton

karok vasbeton-pillérei sziklaszilárdan

a létezés önkéntelen vallomásai

ahogy élnünk kellene igen

Örökké kellene így amíg elfogy a

Végtelennek -hitt de mégis

győzhetetlen Idő kéz beszéljen

Hihető mozdulatokkal a kézhez