Bejelentkezés


Tehetségesek: Ki mit tud?
Köszöntünk a Tehetségesek.hu-n!

Ha van érzéked a költészethez beküldhetsz verseket, vagy akár prózai alkotásokat isBemutathatod éneklésedet, hangszeres tudásodat, zenekarod alkotásait, tánctudásodat, Ha inkább a képzőművészetben vagy tehetséges, mutasd meg a világnak festményeid, szobraid, vagy művészi fotóid, rajzaid. Ezeket árulhatod is az oldalon keresztül, csak amikor elküldöd tüntesd fel az árat is.

A portálon való megjelenés ingyenes, és a valóban tehetségeseknek garantált, cserébe csak értékelést és hozzászólásokat várnának a feltöltők. Kérünk mindenkit, figyeljünk egymásra, legyünk egymás zsűrije!

_______________________________________________________________________________________________
  • Ajánld ezt az oldalt minél több ismerősödnek, hogy egyre többen legyünk!

 
Holland városrészlet
Beküldte: Korognai János   

 


 
Tapolcai vizi malom
Beküldte: Koncz Antalné   

 


 
A Nagyon Híres Festő
- Üdvözlöm, miben segíthetek? - Jó napot, egy festményt szeretnék vásárolni - Mint látja, abból itt van bőven - Igen, én is arra jutottam, hogy ez irányú tervem akkor érhet célba, ha egy festményboltban próbálkozok - Látom alaposan átgondolta, és nem egy festékboltban próbálkozott - Voltam ott is, bár ott csak színeket tudtak ajánlani, én pedig egy egészen másfajta letisztultságot keresek - Kifejtené bővebben? - Legyen mondanivaló, legyen lelke a képnek, ugyanakkor közöljön tisztán, érthetően, magabiztosan, és mindezt mélyen tegye, szenvedélyből. - Ez a leírás egyetlen egy valakire illik, a Nagyon Híres Festőre. Nézze ezt a képet, hogy tetszik?

 

 

- Nem találok szavakat, ez valami elképesztő! Ahogy az a fekete vonal keresztezi a másik fekete vonalat a kép sarkában, mesés! - „Önazonosulás – Elveszve a lélek tengerén” a kép címe - Szinte érződik a vonalvezetésen valami megfoghatatlan - A nyugalom - És a hit, az önmagában való feltétlen hite a festőnek. Bár a másik vonalnak kissé bizonytalan a vonalvezetése - A gondolataink közti cikázás néha a bizonytalanságot szül - Csodálatos. „NHF”, ez a szignója a művésznek? - Igen, van még más festményem is tőle, ha érdekli - Feltétlen, pont ezt a művészi tisztaságot keresem - Nézze meg ezt, a „Májusi Majális” című kép

 

 

- Ó, milyen ügyesen érzékelteti ezekkel a fekete pontokkal a fehér alapon a vidám, ünneplő tömeget - Szinte kirajzolódnak rajta a családok, ahogy a tavaszi napsütésben boldogan sétálgatnak, nem igaz? - De, ott mintha csak a magamat látnám gyermekeim gyűrűjében - Hol mondja, ott a jobb széle felé? - Igen, ahol kicsit sűrűbben állnak az emberek - Most hogy mondja, ott az egy tényleg családias pillanat. Esetleg valami komolyabb témájú kép is érdekelné? - Feltétlen - Itt van ez, bár a kép címét most nem árulom el előre

 

 

- Tizenhárom függőleges, és egy vízszintes vonal, ismerős jelenet - És még milyen nagyszabású pillanat! - Látszik a vonalvezetésből, a pillanat súlyát, azt a rettenetes mélységet, amit megjár a festő az ecsettel - Kicsit segítek, nézze csak a szignót - Micsoda elmélyülés hatja át az „N”-t… megvan, az Utolsó Vacsora! - Maga igazi műértő! - Több volt ebben a képben, mint ecset, vászon, és vonalak - Lélek - És történelem és hit. Bár vallási témájú képet nem szívesen választanék otthonra - Hogy hogy? - Tudja, a feleségem, keresztény, a fiam buddhista, én pedig zsidó vagyok, csak felesleges vallási vitákat generálna, amiben nem vagyok nyeregben. Kár érte, pedig ahogy Jézust ábrázolja… érződik a megnyugvás a vonalon - És a béke, a beletörődés. A tartásból, hogy tudja mi fog történni - Esetleg valami letisztultabb kép? - Kíváncsi lennék, természetesen - Ez egy kissé népiesebb hangulatú, „Fehér puli a hóviharban”

 

 

- Szinte érzem a kabátom alá beférkőző, csontig hatoló hideget, ahogy a színtiszta fehér vászonra tekintek - Érzi közben a csendet? - Kiválóan érzékelteti azzal, hogy az ecsetvonásnak a szándékát sem érezni a vásznon. Nagyon őszinte kép. - Nézze akkor ezt. Ez egy letisztult családi pillanat, a festő nagymamájának állít emléket, aki imádott süteményeket sütni az unokájának: „Cukor a lisztben”

 

 

- Milyen bensőséges ábrázolás, érződik rajta a nagymama iránti rajongás, a szeretet. Kisgyermekként a konyhában, a mama süteményt készít, a gyermek segt neki - És ezt az idillt sem próbálja megtörni egyetlen ecsetvonással sem. - Ahogy nézem a vásznat, szinte érzem a frissen sült sütemény ízét a számba. Biztosan valami almáspite lehet, mintha a szignóban az „F” egy gyümölcsfára hajazna. Szinte látom, ahogy az ágak roskadoznak az piros arcú almáktól. - Örülök, hogy tetszenek a képek, egy Önhöz méltó kitűnő műértő otthonában megfelelő helyen lennének - Igen, csak sajnos az áruk igen borsos - Valóban nem olcsó, de az igazi művészetért, az élményért meg kell fizetni. - Esetleg valami hasonló képek más festőtől? - Van most egy új felfedezett, nézze ezt a képét, „Önazonosulás” a címe

 

 

- Ezen csak egy fekete „X”-et látok. Ki festette? - Nagy Henrik Ferencz. Akkor nézze ezt, a címe: „Majális”

 

 

- Ezek meg csak fekete pontok, nem érzem mögötte a lelket. Még csak alá sem írta a képét - Ő a vászon hátoldalára írja - Miért, nem hisz magában talán? - A művészetben, és annak értékében hisz - Érdekes megközelítés, talán még az éretlenségét próbálja leplezni - Könnyen lehet az is. Fiatal festő még a pályán, talán egyszer majd Ő is elől írja alá - Nem rossz képek különben, de még nincsenek kiforrva - Szóval, mi legyen? - Szívem szerint a Nagyon Híres Festő képeiből választanék, de nagyon drágák, viszont ez a Nagy Henrik Ferencz sem annyira rossz, csak még nagyon nyers a technikája. - Akkor hát? - Nézze, ha lehet, tegye ezeket nekem félre még pár évre, aztán visszajövök megint, és megnézem friss szemmel, hátha addigra beérik, esetleg még másokat is fest - Ahogy gondolja. Ez esetben egy minimális díjat kell felszámoljak - Ez természetes, és állom is. Akkor hát köszönöm ezt a nem hétköznapi élményt, a viszont látásra! - A viszont látásra

(0 értékelés)
 
Különleges irodalmi játékra szeretnénk felhívni verset író tagjaink figyelmét

Mottó: írjunk egy közös verset!

A vers sorokat ennek a kiírásnak a hozzászólásaiba kérjük. Amint van új beküldés, azt beleszerkesztjük ebbe a felhívásba. A vers maximum 32 soros lehet.


 

A vers címe: Magyarország.

A hozzászólásokat (vers sorokat) lentről felfelé kell olvasni a hozzászólásoknál.

 

Várjuk tehát a verssorokat hozzászólásban.

 

A verselés az eddig beküldöttek alapján: XAXA, XBXB.... A szótagszám soronként 11.

Kérjük ezt figyelembe venni és így folytatni.

 

Az eddig beküldött sorok:


Ne add fel, ne add fel a reményt Hazám!
Sem jelened, sem jövőd nem elveszett,
bérceiden s a kies, méla rónán,
a szemnek kóborolni élvezet.

Szépséged zsongó áhítat szívemen,
pillámon ezrednyi év fénye csillan,
és az ezer sebből csobogó, sodró
patak, mi folyton megújulva villan.

Az égrekelt csónakok evezői
égnek az ősök fénnyé vált kezein,
kiolthatatlan, szép ragyogásukkal
vetítik elénk a világ szemeit.

 


(3 értékelés)
 
Hold

Távolsága mily szembetűnő,
Káprázata mégis oly tündöklő.
Megbéklyóz pompázatos fénye,
Egy életen át minden áldott éjen.
Csodás, gyönyörű Hold.

Örök útra kél az éji bagoly,
Oda, ahol örök csend honol.
Megtéveszti ama szűntelen ragyogás,
Ugyan nem hat rajta misztikus uralkodás.
Hazug, pimasz Hold.

Csalogató fénye a víztükrön át kúszik,
Meder alján vágyakozó harcsa úszik.
Meddő álmait egy életen át kergeti,
Ha szökni próbál, a sötétség újból elnyeli.
Álnok, kegyetlen Hold.

Bizakodó teremtés a molylepke,
Száll a bűbáj felé remény telve.
Közeledik a csodás végtelenhez,
Áhított céljáig soha nem tér észhez.
Hitvány, gyilkos Hold.


(0 értékelés)
 
Ember

A robot odagurult az egyik kapszulához és ragasztott rá egy címkét.HR 0006 állt rajta. A terem tömve volt hasonló álló-kapszulákkal, melyekben emberek feküdtek. Körös-körül kék és lila fénypászmák terítették be a hatalmas csarnokot és egyedül a létfenntartó egység zúgott a roboton kívül. Az imént azonosított kapszulát
kezdte ellenőrizni a szintetikus, mielőtt tovább halad a munkájával. A létfunkciókat rendben találta, azonban szokatlan viselkedést tanúsított az egyén. Néha megrázta a fejét, dünnyögött magában.

Álmodott. A robot azonnal rácsatlakozott a neuro-rendszer közvetítőre, hogy ellenőrizze, mi lehet a baj. A férfi egy réten sétált, mellette egy nővel karöltve. Mosolyogtak egymásra és boldogok voltak. Miután egy fához értek, leültek
egy már leterített takaróra. Egymás szemébe néztek hosszasan, majd lehunyták szemüket és ajkukkal közeledtek a másikéhoz. A robot a meghatározott protokoll értelmében hibának találta a jelenséget. A férfi ezután egy kapszulát látott, magával szemben egy robottal, melynek vörösen káprázott érzékelője meredt rá. Látta, amint
egy kábelt húz ki a panelből, mire ő lassan elernyedni érezte testét.

A kijelző azt mutatta, leálltak életfunkciói. A robot azonnal továbbította beépített hálózati rendszerén keresztül a selejtes tereméket felettesének.
Nyomorult ember, mégcsak azt sem tudta, élt-e vagy álmodott léte két teljes percében. A robot, miután jól végezte dolgát, letépte a címkét a kapszuláról és a következőhöz gurult. Hibájából tanulva ellenőrizte előbb, hogy minden rendben-e az alannyal. A férfi arca megegyezett az előző alanyéval, csakúgy, mint a többié.

Életfunckiók rendben, semmi rendellenesség. Elővett egy címkét – rajta ismét HR 0006 - , immár megszakítás nélkül folytatódhatott a sor. A robot jelentette a termék állapotát, majd tovább gurult a sötétben a halovány neonfényes csarnok mélyébe.
Még temérdek munka van hátra...


(0 értékelés)
 
Ablak előtt
Beküldte: Gulyás László   

 

 

 


 
Impresszum / Jogi nyilatkozat / Kapcsolat / Partnerek